Kávézás a világ körül

Ahogy a kávé egyre inkább meghódította a világot, úgy alakították ki az egyes nemzetek a rájuk jellemző szokásokat és kávévariációkat.

Még Európán belül is markánsan különböznek a Törökországhoz közeli Balkán térség és a nyugat-európai államok kávéfőzési szokásai. A globalizáció azonban egyre inkább elmossa a határokat, így a legnépszerűbb nemzetekre jellemző különlegességeket ma már a világ szinte minden kávézójában kérhetjük.

Az olasz kávé

Sűrű, erős, és intenzív. Ilyen egy igazi olasz kávé. Ennek oka leginkább az éghajlatban keresendő. Az itáliai félszigeten ugyanis szinte állandóan tűz a nap, nyáron pedig 40 fok közeli a hőmérséklet. A fülledt meleg elálmosít és fásulttá tesz, az olaszok viszont szeretnek aktívak maradni. Ennek megfelelően az itteni kávé valóban ébren tart. Nemcsak erejével, hanem ízével és illatával is.

Az olasz kávé másik jellegzetessége a speciális technológia, amivel a leghíresebb kávéjukat, az espresso-t készítik. Ez az alapja a világ néhány kedvenc kávékülönlegességének. Nem véletlenül van olasz neve a macchiato-nak vagy a cappuccino-nak.

Érdekesség, hogy az olaszok cappuccino-t rendszerint reggel vagy délelőtt, espresso-t a délutáni órákban fogyasztanak szívesen, és ha csak kávézásra van idejük, azt helyben, állva fogyasztják el, egyetlen hörpintéssel.

Bécsi kávé

A bécsi kávékultúra messze földön híres. Szinte átláthatatlan a variációk sokasága. Aki Bécsben egyszerűen egy kávét rendel, azonnal elárulja magáról, hogy külföldi. Az osztrák főváros a híres bécsi melange-on túl a kávéházi kultúra kialakulásában is fontos szerepet játszott.

A legenda szerint egy lengyel katona, Franz Kolschitzky nyitotta meg az első kávéházat Bécsben, 1645 körül, méghozzá a törököktől hadizsákmányként megszerzett félezer zsák fekete kávébabnak köszönhetően.

A bécsi kávéház azóta is valóságos fogalomnak számít, amely Bécsen és Budapesten kívül sehol máshol a világon nem fellelhető. Oázis a hétköznapokban, egy olyan hely, ahol meghúzódhatunk, ahol találkozhatunk, ahol átadhatjuk magunkat a ráérés élvezetének. A bécsiek igazi kultúrát teremtettek a kávéfogyasztásból, és különleges életérzéssé magasztalták a kávéivást. 1900 környékén írók és költők csoportjai kávéházi irodalmárokként vonultak be a történelembe: ők nemcsak társas kapcsolatok ápolására használták a kávéházat, ott rendezték be a munkahelyüket is. Az írók mellett a zeneszerzők is megjelentek: az idősebb és fiatalabb Johann Strauss, Mozart és Beethoven is előszeretettel használta a kávéházat darabjai népszerűsítésére. A második világháború kitörése előtt kb. 4000 kávéház működött Bécsben, napjainkban ez a szám 400 körül van.

Az olasz kávékkal ellentétben a tej- vagy tejszínalapú bécsi kávék szinte desszertnek számítanak, igénylik a lassú, ráérős, szertartásszerű fogyasztást.

Amerikai kávékultúra

Az amerikai kávékultúra kialakulásához egy érdekes történelmi esemény vezetett. Nagy-Britannia a Franciaországgal vívott háború költségeit úgy szerette volna behajtani, hogy megadóztatta (egyebek mellett) a gyarmat népei által kedvelt teát. Ennek következménye lett a híres 1773-as „bostoni teadélután”, amikor a dühös kereskedők tiltakozásképpen a bostoni kikötő vizébe öntöttek több tonna teát, és bojkottot hirdettek a teafogyasztás ellen. Az észak-amerikai gyarmatok ekkor kezdték megismerni a Dél-Amerikából beszerezhető kávé fogyasztásának örömét.

Mára az Egyesült Államok a saját képére formálta a kávézást. Ahogy Amerikában minden, a kávé is nagy. Természetesen ez nem lenne lehetséges az európai erősségű kávéval, így aztán az amerikai kávé gyengébb és sokkal hígabb. A közepes méretű kávé is négydecis, ideális mennyiség arra, hogy a munkába menet lehessen szürcsölgetni. Az „on the go” azaz a menet közbeni kávézás olyannyira a kultúra része itt, hogy erre a célra nagy, egyedi dizájnú, zárható műanyag „travel cup”-okat is lehet kapni, amelyekbe belehelyezik a papírpoharakat, így nem löttyen ki a kávé a metrón vagy a buszon.

Amerikában friss kávét majdnem mindenhol árulnak, a sarki fűszeresnél, az újságárusnál, a kenyérboltban és a könyvesboltokban is. Klasszikus kedvenc a mogyoró ízesítésű és aromájú ital. Hogy fokozzuk az élvezeteket, a mogyoróhoz még vaníliaaromát is kérhetünk.

Ausztrál kávékultúra

Ausztrália nem tartozik a nagy kávékultúrák közé, azonban 1980-ban feltalálták a Flat White nevű különlegességet, amely a XXI. századra meghódította a világot, így feltette az országot a kávézás térképére.

A Flat White eredetét illetően megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint Új-Zéland hegyvidékéről, mások szerint Ausztráliából indult világhódító útjára. Történelmi kutatások szerint azonban a Flat White kifejlesztése olaszokhoz köthető, akik a II. világháború után kivándoroltak Ausztráliába, és elégedetlenek voltak a helyi szokás szerint készített kávéval. Ezért kikísérleteztek maguknak egy hagyományosan olasz kávégépeken főzött kávékülönlegességet, ami egy vagy két espresso-ból, krémesen lágy tejhab hozzáadásával készül. A Flat White hamarosan meghódította az ausztrál kávéfogyasztókat, majd lassan más országokat is. Mára már a magyar kávézókban sem néznek furcsán, ha valaki Flat White-ot kér.

Előző cikk

Mizo Coffee Selection

A Mizo Coffee Selection kávéitalcsalád minden tagját arra terveztük, hogy magaddal vihesd a kávézás élményét.

Termékek