A táj már sötétbe borul, a fény még éri a kissé alulnézetből ábrázolt vízhordót, aki agyagkorsóját derekán tartja, kezében fonott kosár, benne poharak.

A Goya életében is párdarabot képező festmények (A vízhordó leány és A köszörűs) a mester legismertebb alkotásai közé tartoznak. A képeket korábban egy-egy foglalkozás jellegzetes képviselőit bemutató életképeknek tartották. Az új vélekedés szerint Goya a festményekkel a megszálló napóleoni hadak elleni gerillaharc névtelen hőseinek kívánt emléket állítani: a katonák részére vizet szállító lánynak, és a harcosok sokszor egyetlen fegyverét, a kést élesítő köszörűsnek.